Megélni havi 30-50 ezer forintból? Inkább most tegyünk félre a nyugodt öregkorra!

SAJTÓKÖZLEMÉNY
2017. május

Mindenkinek KÖTELEZŐ a nyugdíjelőtakarékosság! – hívta fel a figyelmet Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News portál alapítója az Aegon Prémium Ügyfélklub legutóbbi rendezvényén. Szerinte az ésszerűség, az erkölcsi törvények és az írott jogszabályok is arra köteleznek mindenkit, hogy előrelátó módon gondoskodjék nyugodt öregkoráról.

Nem árt tisztában lenni azzal, hogy a nyugdíj előtt állóknak jelenleg három lehetőségük van. Az „A terv” az állami nyugdíj, ami a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése révén csak egyre idősebb korban jár. A „B terv” az lehet, hogy majd a gyermekeink eltartanak bennünket. A „C terv” pedig az, hogy előrelátó módon cselekszünk és aktív éveink alatt hathatós állami segítséggel (évente 280 ezer forintos adójóváírás) előre pénzt teszünk félre magunknak.

Nem árt tudni, hogy sokáig leszünk nyugdíjasok! – jelentette ki Farkas András. A nők várható élettartama 2016-ban 78,5 év volt. Csakhogy létezik egy másik statisztikai adat is. A tavalyi adatok szerint egy 62 éves nő további várható élettartama 20,8 év, így az átlagos elhalálozási kor 82,8 év volt. A magyar férfiak várható élettartama születéskor 71 év, viszont a 62 éves életkorukat megélt férfiak átlagos elhalálozási kora 78,6 év, így átlagosan ők is közel 17 évig lesznek nyugdíjasok. Ezek a számok a NyugdíjGuru szerint folyamatosan nőni fognak, méghozzá a nyugdíjkorhatár emelésénél gyorsabban.

Kár abban reménykedni, hogy a nyugdíjasok a jövőben a tisztességes életszínvonalhoz elegendő állami ellátást kapnak, hiszen a ma ismert nyugdíjvilágot a demográfiai cunami elsöpörheti a következő évtizedekben. Farkas András számokkal támasztja alá véleményét: 2016-ban a magyar népesség 18,28 százaléka volt nyugdíjas. 2041-re viszont már 28 százalék, 2060-ra 33 százalék lesz a 65 évesnél idősebbek aránya. Az ő ellátásukra egyre több pénzre lesz szükség, hiszen például az egészségügyi kiadások kétharmadát már most is a 65 év felettiekre fordítja az ország.

A terheket az aktívan dolgozók viselik. Belőlük viszont pár évtized múlva nem lesz elegendő. A népesség ugyanis 2041-re a jelenlegi 9,8 millióról 8,5 millió főre fogyatkozik. Ráadásul akkorra mennek nyugdíjba azok a vállalkozók, akik ma a minimálbér után adóznak. Ők 30-50 ezer forint nyugdíjra számíthatnak havonta. Elvileg. Merthogy nagyjából egymillió járulékfizető magyar 2030-ra hiányozni fog a rendszerből, így 13 év múlva Farkas András szerint már csak 9 havi nyugdíjnak megfelelő összeget termelnek meg az aktívan dolgozók.

Ha csökken a járulékfizetők száma és a járulék mértéke, ellenben nő a nyugdíjasok száma, akkor az óhatatlanul a nyugdíj csökkenésével fog járni. A nettó helyettesítési ráta (az első nyugdíj összegének és az utolsó nettó fizetésnek az arányát jelző szám) jelenleg 66 százalékos. Azaz, ha valakinek az utolsó fizetése nettó 100 ezer forint volt, akkor az első nyugdíja 66 ezer forintos lesz. Ez a mutató 2041-re 30 százalékra zuhanhat.

A fentiek miatt egyértelmű, hogy az állam nem tudja ellátni a magyar nyugdíjasokat, így aki nem előtakarékoskodik, a gyerekeinek kell majd eltartani – figyelmeztet a nyugdíjszakértő. A szülők, nagyszülők eltartására ráadásul a leszármazottak az alkotmány és a Polgári Törvénykönyv értelmében kötelezhetőek. Az eltartás, a gondozás, az ápolás költségeit peres úton a járási hivatal, a kórház vagy az idősotthon akár a szülő, nagyszülő beleegyezése nélkül is behajthatja a leszármazottakon akár külföldön élnek, akár itthon. Ilyen jogcímen a kötelezett jövedelmének akár a felét is elvonhatják. De melyik szülő, vagy nagyszülő az, aki ilyen terhet rakna az unokákat nevelő gyermekeire?

Hát ezért kötelező nyugdíjbiztosítással, nyugdíjelőtakarékossági számlával vagy önkéntes nyugdíjpénztárral pénzt félretenni nyugodt öregkorunkra! – zárta előadását a NyugdíjGuru, Dr. Farkas András.